Hőszivattyú vagy gázkazán? – Melyik fűtési rendszer éri meg hosszú távon?

Hazai viszonylatban a fűtés az egyik legnagyobb költségtényezője egy háztartásnak. Nem véletlen, hogy a rezsicsökkentés változásaival és az energiaválság fenyegetésével egyre többen keresik az alternatív fűtési megoldásokat. A kérdés adott: érdemes-e leváltani a hagyományos gázfűtést egy modern hőszivattyús rendszerre?

A gázfűtés múltja és jelene

A földgázzal működő fűtés évtizedekig az egyik legelterjedtebb megoldás volt Magyarországon. Az elérhetősége, a viszonylag kedvező ára és a jól kiépített hálózat miatt kézenfekvő választásnak tűnt. A modern kondenzációs kazánok hatásfoka akár 100% fölé is emelkedhet (alsó fűtőértéken számolva), és jól kombinálhatók radiátoros és padlófűtéses rendszerekkel egyaránt.

Azonban az elmúlt évek rezsiváltozásai és az energiahordozók árának emelkedése felborította a megszokott képletet. A földgáz ára a nem lakossági felhasználók számára már nem támogatott, és a lakossági kedvezményes kvóta is véges. Emellett Európa-szerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a fosszilis energiahordozók használatára – így a gázfűtés hosszú távú jövője bizonytalanná vált.

Mit kínál a hőszivattyú?

A hőszivattyús rendszerek az utóbbi években látványos fejlődésen mentek keresztül. A modern levegő-víz hőszivattyúk már alacsony külső hőmérséklet mellett is hatékonyan működnek, és nem igényelnek kéményt, gázbekötést vagy égéstermék-elvezetést.

A rendszer a környezet hőenergiáját használja fel: a levegőből, vízből vagy a talajból nyer ki energiát, és azt egy zárt rendszerben kompresszor segítségével hasznosítható hővé alakítja. Az egyik legnagyobb előnye az alacsony üzemeltetési költség: 1 kWh elektromos energiából akár 3-4 kWh hőenergiát is előállíthat, így a villamosenergia-felhasználás ellenére is rendkívül gazdaságos lehet.

A beruházás kérdése

Míg egy modern gázkazános rendszer kiépítése (kazán, csövezés, radiátorok, kéménybélelés) általában 1,5–2,5 millió forintból megvalósítható, addig egy hőszivattyús rendszer bekerülési költsége jóval magasabb: egy 120 m²-es ház esetén akár 4,5–6 millió forintos beruházással is számolni kell, különösen ha teljes rendszerkiépítésről és padlófűtésről van szó.

Viszont a megtérülési idő – különösen magas energiaárak esetén – meglepően rövid lehet. A rendszer szinte teljesen karbantartásmentes, és hosszú élettartammal rendelkezik. Ezen túlmenően napelemes rendszerrel kombinálva akár nullára is csökkenthető a fűtésre fordított költség.

Szakértői vélemény

A témáról megkérdeztük Németh Ákost, okleveles gépészmérnököt és energetikai tanácsadót, aki évek óta segíti ügyfeleit a megfelelő fűtési rendszer kiválasztásában:

„Nagyon fontos látni, hogy nincs egyetlen mindenki számára ideális megoldás. A hőszivattyú valóban rendkívül hatékony és környezetbarát, de csak akkor, ha az ingatlan hőszigetelése megfelelő. Egy rosszul szigetelt régi házban a hőszivattyú nem fog jól működni – ott inkább egy korszerűsített kondenzációs kazán lehet a reális opció. Viszont új építésű, alacsony hőigényű házaknál a hőszivattyú egyértelműen előnyösebb választás.”

Szerinte a jövő mindenképp az elektromos alapú rendszereké: „A napelemes termelés, az intelligens otthonok és az energiatárolók fejlődése egy irányba mutat: decentralizált, megújuló alapú energiagazdálkodás felé. Ebben a környezetben a hőszivattyúk ideális központi szereplők lehetnek.”

Pályázatok és támogatások

Az elmúlt években több támogatási program is segítette a hőszivattyús rendszerek elterjedését. 2024-ben újraindult a lakossági energetikai korszerűsítési pályázat, amely akár 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyújt hőszivattyús beruházásokhoz, ha azok megfelelnek az energetikai előírásoknak.

Emellett a zöldhitel-program keretében kedvezményes kamatozású kölcsön is elérhető, amellyel akár teljes mértékben finanszírozható a beruházás. A bankok és az energiahatékonysági szolgáltatók egyre inkább segítenek a kalkulációk elkészítésében is, hogy a beruházás átlátható és megalapozott döntésen nyugodjon.

Megfontolt döntés

A gázkazán továbbra is jó választás lehet korszerűsített, jól karbantartott rendszerek esetében, különösen ha az épület hőszigetelése nem elégséges egy hőszivattyúhoz. Ugyanakkor, aki új házat épít vagy teljes energetikai korszerűsítést tervez, annak ma már komolyan megfontolandó egy modern hőszivattyús rendszer kiépítése.

A döntést alapos felmérés, energetikai tanúsítás és költségbecslés kell hogy megelőzze. Az viszont biztos: hosszú távon az elektromos alapú, megújuló energiát használó rendszerek nyújtják a legnagyobb biztonságot és kiszámíthatóságot – és egyre többen ismerik fel, hogy ez nem csupán ökológiai, hanem pénzügyi kérdés is.