Gyalogosok vs. autósok – Hol vannak a legveszélyesebb átkelők Magyarországon?

A közlekedés minden résztvevője számára alapvető elvárás a biztonság, különösen igaz ez a legvédtelenebb szereplőkre: a gyalogosokra. Bár első látásra egy zebrán való átkelés egyszerű és rutinszerű cselekvésnek tűnhet, a valóság jóval árnyaltabb – és nem ritkán életveszélyes. Magyarországon évente több ezer gyalogost ér baleset, sok esetben éppen kijelölt gyalogátkelőhelyen. Miközben a közlekedésbiztonsági kampányok folyamatosan hívják fel a figyelmet az óvatosságra, a valóságban számos átkelő továbbra is kockázatos – mind a gyalogosok, mind az autósok számára.

A baleseti statisztikák tükrében

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az ORFK éves jelentései szerint a gyalogos balesetek túlnyomó többsége belterületen történik, jellemzően nappali világosságban, jó látási viszonyok között. Ez azért is aggasztó, mert azt jelzi: nem elsősorban az időjárás vagy a sötétség a fő rizikófaktor, hanem a figyelmetlenség, a szabályszegés vagy az infrastruktúra hiányossága.

2024-ben Magyarországon több mint 1300 gyalogost ütöttek el a zebrán, ezek közül több mint 400 eset súlyos sérüléssel, 30 pedig halálesettel végződött. A balesetek jelentős részéért az autósok felelősek: vagy nem adják meg az elsőbbséget, vagy túl nagy sebességgel közelítik meg az átkelőt. Ugyanakkor az is tény, hogy a gyalogosok között is sokan vannak, akik figyelmetlenül, mobiltelefonnal a kezükben, vagy épp a piros jelzés ellenére próbálnak átkelni.

A legveszélyesebb helyszínek – Budapest és a nagyvárosok fókuszban

A baleseti térképek alapján a legveszélyesebb gyalogátkelők többsége nagy forgalmú főútvonalakon, csomópontok közelében található. Budapesten például kritikus pontként tartják számon a Kerepesi út és Hungária körút kereszteződését, a Nagykörút több szakaszát, vagy a Váci út forgalmas csomópontjait. A zebrák itt gyakran hosszú útszakaszokon húzódnak át, több sávon keresztül, ahol egy-egy autó takarásából gyakorlatilag láthatatlanná válhat a gyalogos.

Hasonlóan veszélyes helyszíneket találunk Debrecenben a Kishegyesi úton, Szegeden a Kossuth Lajos sugárúton, valamint Pécsett a Zsolnay Kulturális Negyed környékén. Ezeket a helyeket gyakran nem csak az autósforgalom sűrűsége, hanem a szabályozás hiányosságai (pl. rosszul beállított jelzőlámpák, gyenge megvilágítás, hiányos táblázás) is kockázatossá teszik.

A legnagyobb veszélyt azonban az úgynevezett jelzőlámpa nélküli, több sávos átkelők jelentik. Itt gyakori, hogy az egyik sávban megáll egy jármű, de a mellette haladó nem veszi észre a gyalogost, és továbbhalad. Ezek az esetek gyakran vezetnek súlyos sérülésekhez – és a szakértők szerint ezek megelőzhetők lennének megfelelő infrastrukturális átalakítással.

Miért ennyire nehéz biztonságossá tenni a zebrákat?

Bár elsőre talán egyszerűnek tűnik egy zebra “biztonságossá tétele”, a gyakorlatban számos tényező nehezíti a dolgot. Egyrészt sok önkormányzat korlátozott költségvetésből gazdálkodik, így csak a legforgalmasabb vagy legsúlyosabb balesetek helyszínein történik beavatkozás. Másrészt gyakori, hogy a forgalomszervezés szempontjai – például a közlekedési lámpák összehangolása vagy a járműáramlás gyorsítása – előnyt élveznek a gyalogosbiztonsággal szemben.

A műszaki megoldások egy része (pl. emelt szintű gyalogátkelők, aktív fényjelzések, sávelhúzások) már bizonyítottan növeli a biztonságot, de ezek telepítése költséges és időigényes. Emellett a rendőrségi jelenlét is korlátozott – bár időszakosan tartanak célzott akciókat, ezek inkább elrettentő, mint hosszú távú hatással bírnak.

Mit tehet a gyalogos? És mit az autós?

A gyalogosok számára a legfontosabb tanács, hogy ne feltételezzék automatikusan, hogy az autós megadja az elsőbbséget, még akkor sem, ha a KRESZ alapján kötelező lenne. Érdemes mindig szemkontaktust keresni a sofőrrel, és csak akkor elindulni, ha megbizonyosodtak arról, hogy valóban megállt. Különösen fontos ez iskolák, játszóterek, idősek otthona vagy kórházak környékén.

Az autósok oldalán a felelősség még nagyobb. Egy közeledő zebra előtt lassítani kell, különösen lakott területen, és figyelni kell a környezetre – gyalogosra utaló jelekre (pl. mozgás a járdán, gyerekek, babakocsi). Ahol több sáv fut egymás mellett, különösen fontos, hogy ne előzzék a másik sávban haladó autót, ha az megállt a zebra előtt – ez ugyanis az egyik leggyakoribb halálos baleseti ok.

Egy közös tér – közös felelősség

A gyalogátkelők nem harcmezők, hanem a városi közlekedés egyik legérzékenyebb pontjai. A zebra nem “kegyből” adott lehetőség a gyalogosnak, hanem egy alapvető közlekedési jog, amit minden közlekedőnek tiszteletben kell tartania. Ugyanakkor ez a jog együtt jár a felelősséggel is: figyelem, körültekintés és türelem nélkül a legjobban megépített zebra sem képes megvédeni az embert.

A hosszú távú megoldás nem pusztán műszaki kérdés, hanem kultúraváltás: olyan szemlélet kialakítása, amelyben az autós, a gyalogos, a biciklis és a rollerrel közlekedő nem egymás ellen, hanem egymással együttműködve vesz részt a közlekedésben. Amíg ez nem valósul meg, addig a zebra továbbra is a közlekedés egyik legnagyobb kihívása marad – pedig épp ott kellene a legnagyobb biztonságnak lennie.